Halottak napján az emberek egy része temetőbe megy. Akik nem mennek temetőbe, azoknak sok okuk lehet a távolmaradásra. Az egyik ilyen ok lehet az, hogy a meglátogatni kívánt halott nincs a temetőben. Vannak például olyan halottak, akiknek elszórták a hamvait, vagy vannak, akiknek a maradványai bizarr kis urnákból figyelnek apró fülkékben. Olyan halott is van, akinek ugyan van sírja, de az messze van.

Különösen azoknak ajánlom a mai posztot, akik nem voltak ma senkinek a sírjánál, mégis szeretnének némileg részesülni a temető-élményből. E blog készítője úgy gondolja, hogy ez mindenkinek jár. 

Életutunk során sok kapu nyílik. A kapuk természetükből adódóan rejtekeznek: a mai képen látható kapu például fasornak álcázza magát.

Ez a poszt nem arra szeretne biztatni, hogy lépjünk be minden kapun, hanem arra, hogy vegyük észre a kapukat, és hozzunk döntést, bemegyünk-e rajtuk vagy sem.

A fiatal és az idős fák között néha akkora a különbség, hogy egy laikus számára az sem egyértelmű, hogy egyáltalán egy fajba tartoznak-e.  A mai képen látható fákkal is ez a helyzet. 

A mai rajz három megrögzött túrázót ábrázol. A három figura közül kettőnek túrabotja is van.  

Ezen a rajzon egy ablak van az ablakban.

Ahogy a lakások szobáiban növények, úgy a városok utcáin elvétve fák fordulnak elő. A mai rajz is egy ilyen fát ábrázol.

Mivel a városi fák gyökérzetének nincs elég helye a terjeszkedéshez, az emberek gyakran tartórudakkal és zsinórokkal óvják őket a kidőléstől. A tartórudak rendszerint szintén fából készülnek.

A mai rajz azt ábrázolja, amikor megyünk egy úton, és észrevesszük, hogy a táj hamarosan változni fog, de még nem tudjuk beleélni magunkat, milyen lesz.

Tavasszal van, hogy a fű olyan magas és olyan dús, mintha a fák nem a földből, hanem belőle, a fűből nőnének ki. Ilyenkor a fű színe valószerűtlenül harsányzöld - bár ez nem látszik ezen a képen.  

Az emberiséget sújtó főbb problémák közül – mint a háborúk, a diktatúrák és a klímaváltozás – a rossz kedv az, amellyel szemben a tudósok, politikusok és más közszereplők a leginkább tehetetlennek látszanak.

A rossz kedv kortól, nemtől, lakóhelytől és társadalmi státustól függetlenül mindannyiunkat érintő jelenség. A történelem folyamán számos módszert dolgoztak ki és vetettek be ellene (köztük az imádkozást, a vitamindús táplálkozást és a Pilates tornát), ám biztos megoldást eddig még senki nem talált.

E blog készítője hisz abban, hogy a jelenség eddig ismert leghatékonyabb ellenszere a fa. A fánál csak a több fának együtt van nagyobb ereje. Ha sok fa együtt van, azt nevezzük erdőnek. Ha nagyon sok fa van együtt, és éppen támad a rossz kedv, akkor nevezzük az erdőt rengetegnek. A rengeteg egyik tulajdonsága, hogy az embernek menedéket ad. Ezt ábrázolja a mai kép.   

Köszönöm az érdeklődéseteket és a like-jaitokat. Mivel eddig mind like, mind nézettség tekintetében magasan vezet A fán rekedt macska, ezért új témául a fát és a természetet választottam. Kezdésnek rögtön itt is egy fa.