Mai posztunkban különböző lakberendezési irányzatokat tekintünk át. Dr. Klaus Tro, a Lakberendezők Világszervezetének európai szóvivője így fogalmazta meg e tudományág alapvetését: „Jobb, ha az ember uralja a teret, mint ha a tér uralja az embert.”

Egy másik csoportosulás, a Nemzetközi Térrendező Egylet azonban hevesen támadja a fenti tételt.  „A teret nem legyőzni kell, hanem harmóniában élni vele” – nyilatkozta válaszul Klaus Tro szavaira az NTE keleti szekciójának elnöke, Dr. A. Gora.

Végezetül – a teljesség igénye nélkül – e két nagy irányzat mellett essen szó egy harmadik, kevésbé ismert egyesületről: az Anonim Létben-Lakozók Társaságáról. E mozgalom hitvallása szerint a teret növényekkel kell benépesíteni, majd el kell hagyni, és a létezést szellemi síkon kell folytatni tovább.  

Mit tesz Ön az Önt körülvevő térrel? Használ-e Ön szobanövényt?     

Halottak napján az emberek egy része temetőbe megy. Akik nem mennek temetőbe, azoknak sok okuk lehet a távolmaradásra. Az egyik ilyen ok lehet az, hogy a meglátogatni kívánt halott nincs a temetőben. Vannak például olyan halottak, akiknek elszórták a hamvait, vagy vannak, akiknek a maradványai bizarr kis urnákból figyelnek apró fülkékben. Olyan halott is van, akinek ugyan van sírja, de az messze van.

Különösen azoknak ajánlom a mai posztot, akik nem voltak ma senkinek a sírjánál, mégis szeretnének némileg részesülni a temető-élményből. E blog készítője úgy gondolja, hogy ez mindenkinek jár. 

Ezen a képen egy szerzetes gyászol egy macskát.