A világon háromféle hely van. Létezik olyan (1.), ahol ha kiég egy villanykörte, valaki azonnal hoz egy másikat, és kicseréli. Az ilyen helyeken tartalék villanykörték vannak. Máshol (2.) ha kiég egy villanykörte, egy ideig úgy hagyják, végül vesznek egy újat a boltban, és azután cserélik ki. Ezeken a típusú helyeken nincsenek tartalék villanykörték. Végül pedig (3.) vannak azok a sötét helyek, ahol kettő vagy több villanykörte van kiégve egyszerre. Nehéz elhinni – bár bizonyított tény −, hogy ezeken az örök félhomályra kárhoztatott helyeken emberek élnek.

A könyvek aláhúzogatása némelyek szemében „ciki”, mások szerint „menő”. Megint mások úgy tartják, ez attól függ, ki és mit húzogat alá, és főleg mi célból. De mi a tudomány válasza?

Brit tudósok 1600 aláhúzogatott könyvön végeztek kutatást az aláhúzogatás természetéről, s  eredményeiket nemzetközi szaklapokban tették közre. Egyik legjelentősebb következtetésük szerint az aláhúzogatás rövidéletű szenvedély: a könyvek mindössze 4 %-a van 10 oldalnál hosszabban aláhúzogatva. A tevékenység nem túl meglepő módon 93 %-ban ceruzával, és 7 %-ban tollal történik. Meglepően nagy azonban, 57 % az aláhúzogatás mellett jegyzeteket is tartalmazó kötetek aránya.

Említésre méltó érdekesség, hogy a vizsgált könyvek 2,5 %-ában nem várt módon ceruzát találtak, s bár ez eredetileg nem volt benne a kutatási tervben, habozás nélkül módosították azt, és a ceruzákra is kiterjesztették. A legvalószínűbb magyarázat szerint ezeket a ceruzákat hajdani tulajdonosaik − a tudósok nagy örömére − egyszerűen benne felejtették a könyvekben.

A mai rajz egy nem minden tekintetben jól sikerült könyvbemutatót ábrázol.