életmód magazin

agarajz


Fel

2015. május 31. - agarajz

Az emberiséget, azon belül a városban élő embert sújtó főbb problémák között meg kell említeni a lábunk elé nézést. „Nézz a lábad elé!” – nevelnek bennünket eképp kisgyermekkorunk óta, s valóban: a lábunk elé nézés megóv az olyan, jellegzetesen városi veszélyektől, mint a kutyaszarba lépés. De milyen áron?

Létezik egy elmélet, miszerint a lábunk elé nézés hagyománya és a városok utcáin magasodó, eget eltakaró házak korántsem véletlenül alakultak és épültek úgy, ahogyan. Eszerint a teória szerint mindkét jelenség mögött a világot a háttérből irányító tizenkét bóbitás pingvin áll, akik arra esküdtek föl, hogy megfosszák az emberiséget az égbolt látványától. Hogy miért tettek így? Mert az égbolt a tengertelen ember óceánja. Ha belenéz, szelleme elszabadul − s ki tudja, mi történne akkor azzal a világrenddel, amelyet a bóbitás pingvinek fenntartanak.

Ottfelejtett ceruza

2015. április 30. - agarajz

A könyvek aláhúzogatása némelyek szemében „ciki”, mások szerint „menő”. Megint mások úgy tartják, ez attól függ, ki és mit húzogat alá, és főleg mi célból. De mi a tudomány válasza?

Brit tudósok 1600 aláhúzogatott könyvön végeztek kutatást az aláhúzogatás természetéről, s  eredményeiket nemzetközi szaklapokban tették közre. Egyik legjelentősebb következtetésük szerint az aláhúzogatás rövidéletű szenvedély: a könyvek mindössze 4 %-a van 10 oldalnál hosszabban aláhúzogatva. A tevékenység nem túl meglepő módon 93 %-ban ceruzával, és 7 %-ban tollal történik. Meglepően nagy azonban, 57 % az aláhúzogatás mellett jegyzeteket is tartalmazó kötetek aránya.

Említésre méltó érdekesség, hogy a vizsgált könyvek 2,5 %-ában nem várt módon ceruzát találtak, s bár ez eredetileg nem volt benne a kutatási tervben, habozás nélkül módosították azt, és a ceruzákra is kiterjesztették. A legvalószínűbb magyarázat szerint ezeket a ceruzákat hajdani tulajdonosaik − a tudósok nagy örömére − egyszerűen benne felejtették a könyvekben.

Teregetőverseny

2014. szeptember 28. - agarajz

teregetoverseny_1411922771.jpg_3496x2426

rossz kedvvel már két korábbi posztban is foglalkoztunk. Az emberiség másik, hasonlóan jelentőségteljes problémája azonban egészen mostanáig háttérben maradt. A rossz kedv mellett – és azzal feltehetőleg összefüggően – a létezésünket kísérő talán legrombolóbb, legkártékonyabb jelenség nem más, mint a győzni akarás.

győzni akarás még akkor is jellemzi működésünket, amikor szó nincs versenyről. Fontos belátnunk, hogy versenyezni – minden téves meggyőződés ellenére – egyáltalán nem muszáj. De ha már mindenképpen versenyezni akarunk, tegyük azt a játék szépségéért, s ne a győzelemért.

győzni akarás tudatos kiiktatása nem csupán derűsebbé teheti mindennapjainkat, de egyes bölcselők szerint konkrétan a boldogság kulcsa lehet.

 

süti beállítások módosítása