életmód magazin

agarajz


Erdei tornapálya

2022. augusztus 18. - agarajz

Azt hitte, a sportolással kalóriát éget? Hát nem! Nem szeretne többé fölöslegesen szenvedni? Akkor jó helyen jár! Magazinunk ezúttal is a legkorszerűbb információkat szállítja Önnek – egy rövid, érdekes reklám megtekintése után.

[REKLÁM]

Jópofa volt, ugye? És most, ígéretünkhöz híven, lerántjuk a leplet a testmozgásról!

„Ha nincs számszerűsítve, el sem ég a kalória” – fogalmazott a Univercity of Sauces and Dressings actiometrológiai szertárának kollaboránsa, Dr. Anne Fitti, a Weakly Science vaskos hasábjain. A professzor elmondása szerint mintegy véletlenül, a könnyűzenei termékek fogyasztása és a kalóriaégetés kapcsolatának vizsgálata során fedezték föl a jelenséget, amely nem csak újraírhatja a sporttörténelmet, de magyarázatot adhat a korábbi, divatos fogyókúrás trendek hatástalanságára is. (Több reklám nem lesz már egyébként. Mármint azután, ami most jön.)

[REKLÁM]

Dr. Fitti beszámolója szerint, amikor – történetesen egy emberi hiba, egy gyakornok hanyagsága okán – a kísérlet közben megsemmisült a dokumentáció egy része, akkor, a kutatók megdöbbenésére, számlálható kalóriák híján az érintett csoportban egyáltalán nem is történt energiafelhasználás! Azaz: a dokumentálatlan testmozgás hatástalannak bizonyult! A professzor hozzátette, hogy a jelenség mélyebb megértéséhez további vizsgálatokra van szükség, ám azt már most kijelenthetjük:       

Ha sportolásra adjuk fejünket, mindig használjunk megfelelő számlálóeszközt (lehetőleg olyat, ami pityeg)!

Elfajzott erdő

2015. december 31. - agarajz

Egészen a mai napig a fák mint afféle szuperentitások tűntek föl ezen a felületen: olyan lényekként, akik bölcsebbek, erényesebbek és nem utolsósorban jobban néznek ki nálunk, embereknél. Eddig szó sem volt arról, hogy a fákkal is lehet baj, például ők is lehetnek betegek.

A fák betegségének egyik jellemző oka a mérgező talaj. Bár fa-társainkhoz képest rengeteg szempontból hátrányban vagyunk (ld. fentebb), egy komoly előnyünk biztosan van. Ez pedig nem más, mint a helyváltoztatás. Ha tehát úgy tapasztaljuk, hogy környezetünk mérgez, tegyük meg, amire a fák nem képesek, és menjünk odébb.

Kéktúra

2015. augusztus 16. - agarajz

A mai képpel a blog nevezhetne az Országos Kéktúra népszerűsítő rajzpályázatára – ha létezne ilyen pályázat. Ha létezne, akkor az OKT udvarias visszautasító levelet írhatna, miszerint a kép egyrészt túl sötét a természetjáró egyesület „hagyományosan derűs” szellemiségéhez, másrészt – a pályamű színhasználatából adódóan  „még az sem” egyértelmű, hogy a témája a Kéktúra. 

Fel

2015. május 31. - agarajz

Az emberiséget, azon belül a városban élő embert sújtó főbb problémák között meg kell említeni a lábunk elé nézést. „Nézz a lábad elé!” – nevelnek bennünket eképp kisgyermekkorunk óta, s valóban: a lábunk elé nézés megóv az olyan, jellegzetesen városi veszélyektől, mint a kutyaszarba lépés. De milyen áron?

Létezik egy elmélet, miszerint a lábunk elé nézés hagyománya és a városok utcáin magasodó, eget eltakaró házak korántsem véletlenül alakultak és épültek úgy, ahogyan. Eszerint a teória szerint mindkét jelenség mögött a világot a háttérből irányító tizenkét bóbitás pingvin áll, akik arra esküdtek föl, hogy megfosszák az emberiséget az égbolt látványától. Hogy miért tettek így? Mert az égbolt a tengertelen ember óceánja. Ha belenéz, szelleme elszabadul − s ki tudja, mi történne akkor azzal a világrenddel, amelyet a bóbitás pingvinek fenntartanak.

süti beállítások módosítása