Hullani sok minden, gyakran szokott. Hull például a hó, a haj, a könny és az emberek a csatamezőn, mint a legyek.
Érdekesség, hogy a hullik és szép, régi magyar hulla szavunk nem csak fülünkben csengenek össze. A hulla – mint a halott és maga a halál is – valóban a hull ige származékai. Akárcsak a hullám.
(Ld. még: „esik”, „este”.)